Egy jogi kiskaput kihasználva bízhat a főváros abban, hogy rendőrségi engedély nélkül is megrendezhetik szabályosan a Pride-ot. Meglehet, egy Orbán-nyilatkozat is segítheti az önkormányzatot. A lapunk által megkérdezett ügyvéd szerint azonban nem egyértelmű a jogi helyzet. A rendőrség máris világossá tette a HVG-nek: nem kerülhető meg a szokásos bejelentési eljárás.
Most először alkalmazzák a Pride betiltását célzó törvényt és Alaptörvény-módosítást.
Az uniós, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tiltja az arcfelismerő rendszerek valós időben való alkalmazását. Most azt vizsgálják, hogy Magyarországon megvalósulhat-e ez.
Hadházy tüntetéssorozatának hatodik köre ezúttal nem az Erzsébet hídon, hanem a várban, a Karmelitánál kezdődött. Néhány százan vonultak át a hídra, ahol előbb Hadházy szólalt fel röviden, aztán aki akart, felmehetett a színpadra, hogy elmondja, miért jött ki tüntetni. A független képviselő azt ígérte, jövő héten is demonstrálnak majd.
Le is szavazták a fideszes indítványt.
A köztársasági elnök mindent rendben talált.
„A miniszterelnök papírsárkányokkal harcol, jogszabály-módosításra semmi szükség” – mondta lapunknak Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője, aki szerint a rendőrségnek már most is megvan minden eszköze és törvényi felhatalmazása ahhoz, hogy tüntetés idején biztosítsa a közlekedés rendjét.
A nem tüntető, demonstrációktól távol maradó embereket is figyelembe kell venni – jelentette ki a miniszterelnök, aki a szokásos pénteki interjújában jelentette be, hogy tervezik a gyülekezési törvény újabb módosítását.
A független országgyűlési képviselő szerint egyre többen értik meg, hogy nincs hova hátrálni, ezért jövő keddre újabb demonstrációt tervez.
Ismét a gyülekezési törvény módosítása ellen tiltakoztak. Az Erzsébet hídon elhangzott beszédek után többfelé is elindultak a résztvevők.
Az sem akasztotta meg az érvelésben, hogy épp most tiltották be.
A momentumosokkal együtt tiltakozó független Hadházy Ákos szerint „a hatalmat mindennél jobban zavarja az, ha ellenszegülnek neki”. Egyúttal újabb tüntetést is meghirdetett jövő keddre, az Erzsébet hídhoz.
A miniszterelnököt a Pride aggasztja, Budapest főpolgármesterét pedig a „fékevesztett hatalom” gyűlölködése.
A miniszterelnök rohamosan durvuló retorikája mellett több elemében is inkább hangos, mint veszélyes kardcsörtetésnek tűnhetett az Alaptörvény tizenötödik módosítása. A gyülekezési jog rapid korlátozása azonban egyértelművé tette, hogy a kormány ténylegesen élni készül új jogi fegyvereivel. Pap András Lászlóval, az MTA doktorával értelmeztük a tervezett változásokat.
A kormány célja a megfélemlítés és az, hogy már előzetesen elrettentsen mindenkit a Pride-on való részvételtől. A retorziókkal nem is a szervezőkre céloznak elsősorban, hanem a résztvevők számát csökkentenék – magyarázza Hegyi Szabolcs. Szerinte valójában minél többen vesznek részt az eseményen, annál kisebb a kockázata, hogy bárki ellen is eljárást indítsanak.
A normál ügymenetet felgyorsítva, bő egy nap alatt eljut a benyújtástól a zárószavazásig a kormánypárti javaslat, amely a gyermekek védelmére hivatkozva korlátozza mások alapvető jogait, és teszi betilthatóvá – egyedüliként az EU-ban – a Pride felvonulást. A döntés jogalapja, az Alaptörvény módosítása ezzel már nem is tudja tartani a tempót.
A BRFK azért nem oszlatta fel a vonulást, mert nem érkezett bejelentés.
Aki pedig elmegy, szabálysértést követ el a hatóság szerint. Az eseményt a Mi Hazánk szervezi az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) székházához.
A Fővárosi Törvényszék ismét a TASZ érveit fogadta el a rendőrséggel szemben, amikor hatályon kívül helyezte a rendőrség határozatát, ami megtiltotta a Lánchídra vasárnapra tervezett demonstrációt. Az ítélet szerint a rendőrség figyelmen kívül hagyta az együttműködés és az érdemi egyeztetés kötelezettségét – írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért.
A Fővárosi Törvényszék a civil szervezet jogászának adott igazat a rendőrséggel szemben.
